A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható







A MECSEK LEPKÉI

Egy fajgazdag hegység

A Mecsekből eddig 949 nagylepke- és 1006 molylepkefaj került elő. A potenciális fajdiverzitás elérheti a 2500-at. A mecseki fajok egy részének bizonyító példányai elvesztek, többnyire NENDTVICH és VIERTL 19. századi publikációiból ismertek. Néhány taxont (pl. Albocosta musiva, Calliteara abietis) csak bizonytalanul cédulázott gyűjteményekben (in coll. Dahlström) találtak meg. NENDTVICH gyűjteménye 1862-ben a Magyar Nemzeti Múzeumba került, de az anyag további sorsa ismeretlen. VIERTL gyűjteményének helyéről nincs biztos információnk. BALOGH Imre teljes kollekcióját (Mecsek és egyéb területek) a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi. A Mecsekből jelenleg közel 30 olyan nagylepkefajt ismerünk, melyek a hegységből eltüntek, vagy kipusztultak: Carcharodus floccifera, Polyommatus amandus, P. admetus, Nymphalis wau-album, Idea sericeata, Cucullia lucifuga, Shargacucullia blattariae, Polymixis xanthomista, Cycnia sordida, Hyphoraia aulica stb.

Részletes irodalom:
Fazekas I. (2002): Microlepidoptera Pannoniae meridionalis, IV. Baranya megye Microlepidoptera faunájának katalógusa (Lepidoptera). – Folia comloensis 11: 5-76.
Fazekas I. (2006): A Mecsek nagylepke faunája (Macrolepidoptera). In: Fazekas I. (Ed.): A Mecsek állatvilága 1. – Folia comloensis 15: 239-298.


Eltűnt fajok

A Mecsekből jelenleg közel 30 olyan nagylepkefajt ismerünk, melyek a hegységből eltüntek, vagy kipusztultak: Carcharodus floccifera, Polyommatus amandus, P. admetus, Nymphalis vaualbum, Idea sericeata, Cucullia lucifuga, Shargacucullia blattariae, Polymixis xanthomista, Cycnia sordida, Hyphoraia aulica stb.



Képek (balról jobbra):Carcharodus floccifera,Polyommatus amandus, Nymphalis vaualbum, Hyphoraia aulica


A karsztbokorerdők fajai

A mecseki karsztbokorerdők a természetvédelem számára különösen értékes területek. Ezekben az erdőkben nincs vágásérettségi kor, itt nem kell erdészeti munkákat végezni. A hegység legveszélyeztetettebb és leginkább védelemre szoruló fajai a karsztbokorerdő-maradványokban élnek vagy onnan kipusztultak: Cucullia formosa, Ennomos quercarius, Erannis ankeraria, Eupithecia graphata, Hemaris tityus, Iolana iolas (felső kép), Marumba quercus, Odontognophos dumetatus, Periphanes delphinii (alsó kép), Polyommatus admetus. A hegységből végleg kipusztult fajnak tekinthetjük a Polyommatus amandus és a P. admetus fajokat, amelyek a 19. század vége óta nem kerültek elő.


Berni Egyezmény

Maculinea alcon (fent)
Zerynthia polyxea (lent)




A Berni Egyezmény élőhelyvédelmi fejezetének 4. cikke alapján Magyarországon meg kell tenni a szükséges jogi és adminisztratív intézkedéseket a vadon élő növény és állatfajok élőhelyeinek biztosítására különösen az I. és a II. függelékben felsorolt fajok esetében. A mecseki lepkék köréből a következő fajok tartoznak ide: Euphydryas maturna, Lycaena dispar rutila, Maculinea alcon, M. arion, Parnassius mnemosyne, Proserpinus proserpina, Zerynthia polyxena. Külön ki kell emelnünk az iskolai oktatás feladatait (4. cikk), mely szerint elő kell segíteni a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek védelmével kapcsolatos általános információk terjesztését.


Fokozottan védett fajok

A Mecsekben 3 faj fokozottan védett: Erannis ankeraria, Cucullia formosa, Dioszeghyana schmidtii. Pénzben kifejezett értékük 100 000 Ft.

A bicentrikus ponto-adriatomediterrán magyar téliaraszoló - Erannis ankeraria (felső kép) a magyar középhegységekben lokálisan, csak erősen elszigetelt állományokban él. A mecseki populáció nagyságáról egzakt vizsgálatokkal nem rendelkezünk. A vasasi népesség (vö. BALOGH 1978) az utóbbi évtizedekben eltűnt. A Pécs feletti (Tubes-Misina-Tettye hegycsoport) „maradványpopulációja” az intenzív turizmus, és a beépítések miatt erősen veszélyeztetetett

A Mecsekből leírt díszes csuklyásbagolylepke - Cucullia formosa (középső kép) az Ural hegység déli előterében lévő sztyeppéktől a Balkánon, a Dél-Dunántúlon és Dél-Tirolon át Franciaországig igen lokális és ritka csuklyásbagoly. Magyarországon eddig csak a Mecsekben és Villányi-hegységben gyűjtötték. Az imágók a nyár közepétől néhány héten át kis egyedszámban rajzanak a sziklagyepes, karsztbokorerdős élőhelymozaikokban. A hernyók az Artemisia alba ssp. saxatilis virágjával táplálkoznak. Báb alakban telelnek át, melyek kedvezőtlen klimatikus tényezők esetén akár több évig is elfekszenek. A hegységben csak a Tubes-Misina-Tettye hegytömbök vonulatában és a Zengő előterében lévő pécsváradi karsztbokorerdő foltban él. Habitatjai erősen veszélyeztetettek, a fajt a hegységben a kipusztulás fenyegeti.

A magyar tavaszi-fésűsbagoly – Dioszeghyana schmidtii (alsó kép) Törökországtól a Balkánon át a Pannon-régióig ismert. Magyarországon elsősorban a dombvidéki és a hegylábi erdőssztyepp jellegű tölgyesek lakója. A Dél-Dunántúlon csak Kaposváron és a Mecsekben gyűjtötték. Mecseki lelőhelyéről a kutatók rendszeresen megfeledkeznek. A faunatörténeti jelentőségű, posztglaciális reliktum faj mecseki fennmaradását leginkább az intenzív turizmus, s hegység déli oldalának felgyorsult beépítése veszélyezteti.


Közösségi jelentőségű fajok

Eriogaster catax

Közösségi jelentőségű (Európai Unió) illetve kiemelt jelentőségű fajok: Dioszeghyana schmidtii, Erannis ankeraria, Eriogaster catax, Euphydryas maturna, Euplagia quadripunctaria (hazánkban még nem védett, a Mecsekben nem ritka), Lycaena dispar.


Élt-e valaha a Mecsekben?


Igen figyelemre méltó a Cycnia sordida előkerülése a Mecsekből. VOJNITS et al. (1991) szerint „Magyarországon még nem fogták, az irodalomban szereplő adatok téves határozásokon alapultak.” VOJNITS előbbi megállapítása nem megalapozott, hiszen a Pécsről származó példányt Ő maga is látta. Erről a példányról készült a faunakötet ábrája is (vö. VOJNITS et al. 1991: 51. ábra. A, del. Fazekas I.). A bizonyító példány, az eredeti lelőhelycédulákkal most is létezik: „Pécs, 1876, 435, 48”, in coll. Komló.

Ha megvizsgáljuk a sordida jelenlegi areáját, jól látható, hogy az Alpok irányából nem éri hazánk határait. Élőhelypreferenciájának ismeretében egykori előfordulását, majd a Mecsekből való "kipusztulását" valószínűsíthetjük.


Cycnia luctuosa (Arctiidae)

Térkép: A Cycnia luctuosa és C. sordida földrajzi leterjedése a Pannon-régió környékén

A C. luctuosa hazánkban elsősorban a Mecsekben és Dunántúli-középhegységben él. A Pannon-régió ÉNy területein éri el földrajzi elterjedésének északi határát, ahol részben vikarial C. sordida fajjal, melynek areája feltehetőleg egykoron a Mecseket is elérhette.


Ritka törperaszolók

Fent: Eupithecia expallidata
Lent: E. immundata



Főként a Brit-szigeteken, Közép-Európában és a Baltikum elterjedt oligofág (Solidago virgaurea, Senecio jacobea, S. nemorensis) Eupithecia expallidata a Mecsek egyik legritkább törpearaszolója. Hazánkban a Mecsek és a középhegységek igen lokális és ritka faja.






Az Uraltól a Pireneusokig diszjunkt elterjedésű Eupithecia immundata areasúlypontja Közép-Európa és a Baltikum. Hiányzik a mediterrán térségekből. Hernyója a ligeterdőkben, bükkösökben és gyertyános tölgyesekben termő Actaea spicata éretlen bogyóin táplálkozik. Magyarországon a Mecsekben és a középhegységekben sporadikus, állománynagysága nem ismeretes.



A mecseki rétek lepkéi

A képen balról jobbra: Maculinea alcon, Lycaena dispar, Boloria euphrosyne, B. selene

Nedves rétjeinken ma még nem ritka az euroszibériai faunaelem, a nagy tűzlepke (Lycaena dispar). Ez olyan territoriális viselkedésű faj, amely csak ritkán hagyja el habitatjait. Védelmét egész Európában figyelemmel kísérik. A nagy tűzlepkénél sokkal ritkább a Szent László-tárnicson (Gentiana cruciata) élő szürkés boglárka (Maculinea alcon). Első mecseki populációi csak az 1970-es években kerültek elő Mecsekfalu és Mecsekpölöske közötti legelőkön. A szürkés boglárkával azonos habitatban repül az ezüstfoltos gyöngyházlepke (Boloria euphrosyne). Eurázsia, valamint É-Amerika domb- és hegyvidéki faja. Élőhelyei a napos, füves erdei tisztások, hegyi rétek, kaszálók és patakparti láprétek. Hazánkban korábban elterjedt volt. Az ezüstfoltos gyöngyházlepkénél valamivel elterjedtebb a formagazdag, fakó gyöngyházlepke (Boloria selene). A tölgyerdők zónájában a mérsékelten meleg és a közepes nedvességű élőhelyeket kedveli. A virágos réteken, vágásterületeken májustól augusztusig repül. A füves területek csökkenése, intenzív használata miatt egyre ritkuló faj.




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés