A Mecsek faunája
The Fauna of the Mecsek Mts


HÍREK
Egy rejtélyes csiga
- 2013.07.05.

Új kutatások és újabb eredmények a mecseki vakcsiga fajon. Hány faj él a barlangok mélyén?

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2013.05.23.

Az egész Dél-Dunántúlon ez idáig ismeretlen sodrómoly került elő Komlóról >>

tovább



Új Acta kötet
- 2009.06.15.

Megjelent az Acta Naturalia Pannonica 2009. évi 2. füzete .

tovább



Elveszettnek hitték
- 2009.05.16.

Elveszettnek, sokan kipusztultnak hitték Magyarország egyik nevezetes csüngőlepkéjét a Mecsek vidékéről. A fajra ismét rátaláltak >>

tovább



ÚJ KÖNYV - ÚJ KÖNYV
- 2009.03.15.

Új könyv Magyarország csüngőlepke (Zygaenidae) faunájáról.
A természetvédelmi szempontból erősen veszélyeztetett lepkecsaládról, hazánkban először jelent meg önálló kiadvány.

tovább



Új lepkefaj a Mecsekben
- 2009.01.19.

Egy Ázsiában leírt parányi molylepke került elő 2008 őszén a Mecsekből. A rejtélyes fajról alig vannak ismeretek Európában >>

tovább



Új mecseki katalógus
- 2008.12.11.

Megjelent, s már pdf formátumban is olvasható a Mecsek első, részletes Microlepidoptera (molylepke) katalógusa.

tovább



A Mecsek állatvilága 3.
- 2008.05.26.

Június közepén jelenik meg "A Mecsek állatvilága 3." kötet.
Címe: A Mecsek zengőlégy faunája
Az új kiadvány szerzője dr. Tóth Sándor, a Bakonyi Természettudományi Múzeum ny. igazgatója, a magyar Diptera fauna egyik legeredményesebb és legaktívabb kutatója.
Az új kötet részletes ismertetése az alábbi linkre kattintva olvasható:

tovább



Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2008.01.16.

Fazekas Imre szerkesztésében megjelent "A MECSEK ÁLLATVILÁGA" 2. kötet. A kiadvány megvásárlásáról a szerkesztőség e-mail címén lehet érdeklődni. >> Aktuális


Új molylepke Magyarországon
- 2007.07.02.

A Tosirips magyarus (Tortricidae) új faj Magyarországon és Közép-Európában. Részletek>>Az Aktuális menüpontban

Acta Naturalia Pannonica
- 2007.05.18.

Az 1984 és 2006 között 15 kötetben megjelent Folia Comloensis-t jogutódként az ACTA NATURALIA PANNONICA (ISSN 1788-9413) néven új periodika váltja fel. (>>> részletek az Aktuális menüpontban)

Új lista a fokozottan védett fajokról
- 2007.02.25.

Elkészült a hegység fokozottan védett fajainak részletes listája...>> (l. a Védett fajok menűpontban)

Könyv a természetvédelemről
- 2007.02.25.

Új könyv jelenik meg 2007-ben a Mecsek természetvédelméről...>> (Részletek a Kiadványok menüpontban)

50 éve fedezték fel a komlói mamutot
- 2006.11.10.

1956 őszén, a forradalom időszakában szenzációs ősmaradványra bukkantak egy komlói építkezésen...(Aktuális>>>

Új könyv a Mecsek állatvilágáról
- 2006.08.12.

Új könyvsorozat jelent meg a Mecsek állatvilágáról

B/5-ös formátum, 376 oldal, angol és német nyelvű összefoglalókkal, szövegközi ábrákkal, térképekkel, színes keményfedelű kötésben.

Az első kötetben 19 kutató 3420 állatfaj faunisztikai, ökológiai, állatföldrajzi és természetvédelmi adatait közli. Közülük 12 faj új Magyarországon, 33 pedig korábban ismeretlen volt a Mecsekből, 365 faj védett illetve fokozottan védett

Részlet az előszóból:
"A kötet megjelenése tudománytörténeti jelentőségű, hiszen még soha nem jelent meg ilyen átfogó bemutatás Magyarország "mediterrán szigeteként" számon tartott Mecsek faunájáról." (Tasnádi Péter, a Baranya Megyei Önkormányzat alelnöke)

Részlet az ajánlásból:
"Ajánlom a Mecsek állatvilágáról szóló könyvsorozat első kötetét minden szakembernek és mindazoknak, akik kíváncsiak zooológiai értékeinkre, s tenni kívánnak a jelenben és a jövőben azért, hogy természeti örökségünk harmóniában legyen fenntartható fejlődésünkkel." (Somosi László, a Pannonpower Holding Rt. elnök-vezérigazgatója)

A kötet megrendelhető és megvásárolható








Fokozottan védett fajok

A Mecsek hegység fokozottan védett állatai

(Megjegyzés: a latin nevek után lévő számok a fajok forintban kifejezett értékét jelzik.)

Rovarok osztálya – Insecta
Szitakötők rendje – Odonata
1. Ritka hegyi szitakötő – Cordulegaster heros – 100 000

Tojócsövesek rendje – Ensifera
Fürge szöcskék családja – Tettigoniidae
2. Magyar tarsza – Isophya costata – 100 000

Bogarak rendje – Coleoptera
Cincérfélék családja – Cerambycidae
3. Atracélcincér – Pilemia tigrina – 100 000

Tegzesek rendje – Trichoptera
4. Mecseki őszitegzes – Chaetopteryx schmidi mecsekensis – 100 000

Araszolófélék családja – Geometridae
5. Anker-araszoló – Erannis ankeraria – 100 000

Bagolylepkefélék családja – Noctuidae
6. Díszes csuklyásbagoly – Cucullia formosa – 100 000
7. Magyar tavaszi-fésűsbagoly – Dioszeghyana schmidtii – 100 000

Madarak osztálya – Aves
8. Barna kánya – Milvus migrans – 250 000
9. Békászó sas – Aquila pomarina – 1000 000
10. Darázsölyv – Pernis apivorus – 100 000
11. Fehér gólya – Ciconia ciconia – 100 000
12. Fekete gólya – Ciconia nigra – 500 000
13. Gyöngybagoly – Tyto alba – 100 000
14. Gyurgyalag – Merops apiaster – 100 000
15. Haris – Crex crex – 500 000
16. Kerecsensólyom – Falco cherrug – 1 000 000
17. Kerti sármány – Emberiza hortulana – 250 000
18. Kígyászölyv – Circaetus gallicus – 500 000
19. Kövirigó – Monticola saxatilis – 500 000
20. Kuvik – Athene noctua – 100 000
21. Parlagi sas – Aquila heliaca – 1 000 000
22. Rétisas – Haliaeetus albicilla – 1000 000
23. Szalakóta – Coracias garrulus – 500 000
24. Törpesas – Hieraaetus pennatus – 5 000 000
25. Vándorsólyom – Falco peregrinus – 1 000 000

Emlősök osztálya – Mammalia
Denevérek rendje – Chiroptera
26. Csonkafülű denevér – Myotis emarginatus – 100 000
27. Hosszúszárnyú denevér – Miniopterus schreibersi – 100 000
28. Nagy patkósdenevér – Rhinolophus ferrumequinum – 100 000
29. Nagyfülű denevér – Myotis bechsteini – 100 000
30. Piszedenevér – Barbastella barbastellus – 100 000
31. Tavi denevér – Myotis dasycneme – 100 000

Ragadozók rendje – Carnivora
32. Vidra – Lutra lutra – 250 000

Fészeképítő hangyafajok védett fészkei (bolyok)
33. Erdei vöröshangya – Formica rufa – 50 000
34. Kis erdei-vöröshangya – Formica polyctenarufa – 50 000

Fazekas Imre
(2007-02-25.)


Védett lepkefajok

A Mecsek vidékéről ez idáig 76 Magyarországon védett nagylepke faj került elő. Közülük számos faj eltűnt vagy feltehetőleg kipusztult (pl. Eudia spini, Polyommatus admetus). Három faj Magyarországon fokozottan védett: Erannis ankeraria, Cucullia formosa, Dioszeghyana schmidtii.

Közösségi jelentőségű (Európai Unió) illetve kiemelt jelentőségű fajok: Dioszeghyana schmidtii, Erannis ankeraria, Eriogaster catax, Euphydryas maturna, Euplagia quadripunctaria (hazánkban még nem védett, a Mecsekben nem ritka), Lycaena dispar.

A Berni Egyezmény élőhelyvédelmi fejezetének 4. cikke alapján Magyarországon meg kell tenni a szükséges jogi és adminisztratív intézkedéseket a vadon élő növény és állatfajok élőhelyeinek biztosítására különösen az I. és a II. függelékben felsorolt fajok esetében. A mecseki lepkék köréből a következő fajok tartoznak ide: Euphydryas maturna, Lycaena dispar rutila, Maculinea alcon, M. arion, Parnassius mnemosyne, Proserpinus proserpina, Zerynthia polyxena. Külön ki kell emelnünk az iskolai oktatás feladatait (4. cikk), mely szerint elő kell segíteni a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek védelmével kapcsolatos általános információk terjesztését.


Saturnia pyri

A lepkefauna összetételét döntően befolyásolja az adott élőhely klímája, talajfélesége, domborzata (lejtőszög, magasság, kitetettség stb.), a flóra, a vegetáció minőségi és mennyiségi összetétele. A Mecsek vidékén az évszázadokra visszanyúló és a jelenlegi tarvágások erős hatást gyakorolnak az erdei környezethez kötődő fajok életciklusát: Parnassius mnemosyne, Leptidea morsei major, Neptis sappho, Nymphalis atiopa, Saturnia pyri, Perconia strigillaria. Az élőhelyek fragmentálódása miatt a „szigetszerű” populáció-töredékekben visszafordíthatatlan ökológia folyamatok indultak el. Több faj jelentősen megritkult (Parnassius mnemosyne, Leptidea morsei major) vagy részben eltűnt (Saturnia pyri) a hegységből.
Fazekas I.

A következőkben folyamatosan bemutatjuk a Mecsek védett lepkefajait.
Irodalom: Fazekas I. (2005): A Mecsek hegység védett lepkefajai. – Folia comloensis 14: 3-44.




Zygaena laeta (Hübner, 1790)
Vörös csüngőlepke

Area, faunaelem: Kis-Ázsiától a Krím-félszigeten, a Volgamenti-hátságon és a Balkánon át a Kárpát-medence környékig elterjedt, ritka, lokális, expanzív pontomediterrán faunaelem.
Magyarországi elterjedése: Hazánkból főként a Duna–Tisza-közéről és Budapest környékéről ismert. Előfordul a Fertő-tó mentén, Fonyódon és Kaposvár mellet is. A Mecsekből egyetlen régi adatát (19. század vége) közölték (FAZEKAS 1998).
Biológia: Az imágók száraz gyepekben, legelőkön, homoki gyepekben, sziklafüves lejtőkön júliusban repülnek. A hernyók ördögszekéren (Eryngium campestre) és vajszínű ördögszemen (Scabiosa ochroleuca) élnek.
Veszélyeztetettség és védelem: A hazai populációk az areaperemi helyzete Dunántúlon kritikus. Az állományok nagysága, dinamikája nem ismeretes. Mivel az utóbbi 50 évben a korábbi és az újabb lelőhelyekről nem került elő, kipusztulása valószínűsíthető. Az egykori mecseki népesség pontos élőhelyét nem ismerjük, a bizonyító példány(oknak)nak a hazai gyűjteményekben nyoma veszett.
Eszmei értéke: 10 000 Ft.



Lamellocossus terebrus ([Den. & Schiff.], 1775) – Nyárfalepke

Area, faunaelem: Észak-Afrika kivételével a Palearktikum nagy területén gyűjtötték, feltehetőleg szibériai faunaelem.
Magyarországi elterjedése: Igen ritka és lokális az Alpokalján, a Dél-Dunántúlon, a Zempléni-hegységben és az ÉK-Alföldön.
Biológia: Az imágók június augusztusig éjszaka repülnek, de nappal a tápnövény törzsén is megfigyelhetők. A rejtett életmódot folytató hernyók a nyárfák és az égerfa törzsében rágnak. Egyedfejlődésük két évig tart.
Veszélyeztetettség és védelem: A Mecsekből ez idáig egyetlen friss kelésű hím példány került elő Komlóról, a Fürst S. Utcai Általános Iskola udvarában működő meteorológiai állomáson üzemelő fénycsapda melletti nyárfa törzséről (Fazekas 1976: 1. ábra). A fakivágások miatt élőhely azóta teljesen megsemmisült. A fajnak az országban, ez akkoriban negyedik lelőhelyadata volt. A magyarországi állományok nagysága nem ismeretes, az élőhelyéhez erősen ragaszkodó veszélyeztetett faj.
Eszmei értéke: 10 000 Ft.



Calyciphora xantodactyla
Hangyabogáncs tollasmoly


Európa egyik legritkább és leginkább veszélyezetett tollasmolylepkéje. A Mecsekben utoljára az 1930-as években gyűjtötte Klimesch osztrák kutató. A fajnak azóta nyoma veszett. Tipikus élőhelyét a triász mészkőpadokon kialault karsztbokordedőkben és illír sziklafüves lejtőkön kell keresnünk, ahol egyetlen tápnövénye a Jurinea mollis él. Az imágók május közepén jelennek meg, s feltehetőleg két generációban szeptemberig repülnek.
Eddig csak Marokkóban, Törökországban, Macedóniában és a Mecsekben találták meg. Nálunk éri el elterjedésének északi határát.



Egy híres mecseki araszolólepke

Paraboarmia viertlii (Bohatsch, 1883)
Viertl-faaraszoló


A tudomány számára új fajt a világon először Viertl Adalbert pécsi lepkész fedezte fel a Mecsekben még a 19. században. Kis-Ázsiától a Balkánon át a Kárpát-medencéig megtalálták, sőt él Franciaországban is. A mecseki populációk palearktikus jelentőségüek. Főként a tisztásokkal tarkított, lazább szerkezetű, idősebb tölgyerdőket kedveli. A nevezéktani alfajt képviselő mecseki populáció állomány nagysága nem ismeretes.



Egy ritka maradványfaj

Chersotis fimbriola (Esper, 1803)
Kökörcsinvirág-földibagoly


A nyugat-palearktikus xeromontán területek karakterfaja. A Mecsek faunatörténeti jelentőségű, posztglaciális reliktuma. Az imágók júniustól szeptemberig lejtősztyeppéken és sziklagyepekben repülnek. A hegységből már Balogh Imre is kimutatta (1978), de az adat elkerülte a hazai kutatók figyelmét. Évtizedekig nyomaveszett, de Fazekas Imre újra megtalálta a Hosszúhetény feletti védett Köves-tető kőbányájában. Mecseki lelőhelyei erősen veszélyeztetettek. Kipusztulása valószinűsíthető.




A Mecsek faunája - The fauna of the Mecsek Mts, Hungary

Honlapkészítés